Fekszek a padon ,és érzem az osztály társaim tekintettét. Igen ,ez megy minden nap . A fiú körém gyűlnek és bámulnak ,egyáltalán nem zavar,de tényleg.Csak annyit hallok hogy 'Jaj, de cuki' ,'Istenem'.Hallom hogy a lányok ki beszélnek ,utálnak a cukiságom miatt. Nem vagyok egoista ,de önbizalmam azért van arra hogy lenézem őket. Engem a fiúk egyáltalán nem érdekelnek ,csak a félelem ,ami magába folyt,érzem hogy valaki figyel , és egyre közeledik .
*CSENGŐ*
Kezdődik az óra. A tanár le diktálja a leckét és ennyi ,vagyis én ennyinek látom.
*Haza fele*
Sétálok az utcán ,sokan megbámulnak a macim miatt,ő a lelki társam ,ő meghallgat.
Egyre sötétebb lesz Tokyo utcáin ,ezért elkezdtem sietni ,valamit éreztem hogy közeledik .Ahogy a sötétség be teríti a várost , úgy terít be engem a félelem. Folyton arra gondolok hogy most jön el a pillanat ,mikor ki hull a fény a szememből ,és a földre teper az a hullám ami körülöttem lebeg.De nem,mindig be jutok az ajtó mögé ,anya szeme elé ,aki megvéd és vigyázz rám. Most is így volt. Mivel mi Tokyo elhagyatott város részébe élünk elégé félt ,de nem akarom hogy úgy nézzen rám mint egy kis félénk gyerek ,igyekszek arra hogy bátorként viselkedjek, néha sikerül ,néha nem .
-Szerbusz!-ölelt meg amint beléptem az ajtón.
-Szia ,anya!-erőltettem egy mosolyt magamon.Ezután általában be megyek a szobámba ,de most nem így volt .Valaki hátulról vissza tartott .Anya.
-Ma este ,apádék vendégségbe jönnek!-mondta morcosan.
-Miért?-soha nem tudom hogy apa mivel készül ,általában vagy egy új házat akar bemutatni nekem ,de már kb 2 éve nem is halottam felőle ,szóval ez valami új lesz.
-Kérlek öltözz át!-mondta anya.-Ne az iskolai egyen ruhádba fogad.
-Rendben.-néztem elém.Megindultam a szobámhoz .
**Mit vegyek fel?**
-Egy csomó ruhám van ,de hát ...-elő vettem a fekete Kimonómat.-Vajon ez megfelel?
Épp felkötöttem a hajam 4 felé szalaggal mikor...
-Itt vannak Yuno -chan !-jött be anya a szobámba.Hirtelen úgy megnézet hogy zavarba jöttem .
-Ömm menj ki!-fordultam el, mégis mit gondoltam ? Jól fog állni a kimonó.
-Gyönyörű vagy!-mondta.
-Umm...köszönöm!-néztem rá félénken.
-Na gyere!-mosolygót.
*Lent a nappaliba*
-Üdvözlöm ,apám !-hajoltam meg.
-Édes lányom ! Be kell mutatnom neked valakit ,vagyis valakiket !-hirtelen észre vettem hogy még 2 személy apám mellet van .Egy nő és egy fiú.A fiú kissé fura és hideg érzést áraszt .
-Ő itt a feleségem Yuri , és a nevelt fiam Yozo!-mutatott rájuk . Hirtelen alig tudtam mit mondani, apa csak mosolygót ,a felesége is ,és a fia is ,de ő nem úgy mint a többi ,ő benne volt valami gonosz , csak nézet engem. Ki húztam magam.
-Örvendek!-hajoltam meg ismét.
Apám és anyám olyan közvetlen egymáshoz,mintha barátok lennének. Emlékszem még amikor el váltak ,ők úgy vallják hogy nem bántam meg mert kicsi voltam ,ez nem igaz .Sokat veszekedtek , nem aludtak együtt..
-És akkor ki mondta az első szavát!-nevetek anyámék közösen , Yuri-sama is nevetett ,én csak magam elé bámultam ,mikor észre vettem hogy Yozo nézz ,mosolyog rám ,nem úgy mint ahogy ---> kellene,félelmetesen.
*10 perccel később*
Még mindig néz.
-Én felmegyek !-szólaltam meg.
-Rendben !-mondta anya.
-Örvendtem !-vetettem egy utolsó pillantást Yozora.
-Én is Yuno!-mosolygót. Ilyenkor nem tudom hogy oda menjek -e megütni ,de ez nem volt szép tőle.Elindultam a szobám felé és hallottam ahogy lecseszik. Elmosolyodtam.
Valaki mászkál az ablakomnál. Gyorsan felálltam majd felhúztam a redőny függönyt majd az ablakot.Na vajon ki az? Yozo.
-Te ,te meg mit keresel itt?-vörösödtem el mivel csak egy melltartó és bugyi volt rajtam ,ja meg egy kabát szerűség.
-Téged.Jó áll a pizsid , cuki vagy benne.-mondta ezt tiszta komolyan.
-Mit akarsz ? -tettem fel a kérdést.
-Téged.Ki jönnél ?-kérdezte.
-Édes anyám észre vesz!-majd hirtelen kirántott az ablakon.Csak a szemébe néztem ,semmi másba.Hirtelen elkapott a roham.
-Te ,te hozzá értél a mellemhez!-hisztiztem ,de akkor befogta a szám,és elfogott a hideg ,ami eddig a város utcáin áradt ,az most itt van.
-Perverz !-másztam ki a karjaiból .-Ki vagy te?
Elkezdet nevetni .
-Tudod ,sokszor láttalak már ,egy ideje figyellek téged, csak te nem vettél észre !-még mindig mosolygót.-Kiráz a hideg amikor meglátsz? Tudom hogy mi az oka ...-nevetett.
-Te örült vagy!-de vajon honnan tudja hogy kirázz tőle a hideg ,az érintéséből,a tekintetéből...
-Igen , de te is!-húzott magához.
-Ezt,ezt hogy érted?-már megint vörös volt a fejem.
-Úgy hogy veled fogom el pusztítani az emberiséget , Yuno Ichiro te leszel a feleségem ....
FOLYTATJUK....
Ending: https://www.youtube.com/watch?v=1c6vmguhzJ0
Sétálok az utcán ,sokan megbámulnak a macim miatt,ő a lelki társam ,ő meghallgat.
Egyre sötétebb lesz Tokyo utcáin ,ezért elkezdtem sietni ,valamit éreztem hogy közeledik .Ahogy a sötétség be teríti a várost , úgy terít be engem a félelem. Folyton arra gondolok hogy most jön el a pillanat ,mikor ki hull a fény a szememből ,és a földre teper az a hullám ami körülöttem lebeg.De nem,mindig be jutok az ajtó mögé ,anya szeme elé ,aki megvéd és vigyázz rám. Most is így volt. Mivel mi Tokyo elhagyatott város részébe élünk elégé félt ,de nem akarom hogy úgy nézzen rám mint egy kis félénk gyerek ,igyekszek arra hogy bátorként viselkedjek, néha sikerül ,néha nem .
-Szerbusz!-ölelt meg amint beléptem az ajtón.
-Szia ,anya!-erőltettem egy mosolyt magamon.Ezután általában be megyek a szobámba ,de most nem így volt .Valaki hátulról vissza tartott .Anya.
-Ma este ,apádék vendégségbe jönnek!-mondta morcosan.
-Miért?-soha nem tudom hogy apa mivel készül ,általában vagy egy új házat akar bemutatni nekem ,de már kb 2 éve nem is halottam felőle ,szóval ez valami új lesz.
-Kérlek öltözz át!-mondta anya.-Ne az iskolai egyen ruhádba fogad.
-Rendben.-néztem elém.Megindultam a szobámhoz .
**Mit vegyek fel?**
-Egy csomó ruhám van ,de hát ...-elő vettem a fekete Kimonómat.-Vajon ez megfelel?
Épp felkötöttem a hajam 4 felé szalaggal mikor...
 |
| Yuno |
-Ömm menj ki!-fordultam el, mégis mit gondoltam ? Jól fog állni a kimonó.
-Gyönyörű vagy!-mondta.
-Umm...köszönöm!-néztem rá félénken.
-Na gyere!-mosolygót.
*Lent a nappaliba*
-Üdvözlöm ,apám !-hajoltam meg.
-Édes lányom ! Be kell mutatnom neked valakit ,vagyis valakiket !-hirtelen észre vettem hogy még 2 személy apám mellet van .Egy nő és egy fiú.A fiú kissé fura és hideg érzést áraszt .
-Ő itt a feleségem Yuri , és a nevelt fiam Yozo!-mutatott rájuk . Hirtelen alig tudtam mit mondani, apa csak mosolygót ,a felesége is ,és a fia is ,de ő nem úgy mint a többi ,ő benne volt valami gonosz , csak nézet engem. Ki húztam magam.
-Örvendek!-hajoltam meg ismét.
*Nem mindegy, hogy hajolunk meg köszönéskor! Egy rossz meghajlás miatt tűnhetünk bunkónak, komolytalannak, meg mindenfélének, csak nem udvariasnak. Szóval tényleg fontos ennek megértése ahhoz, hogy ne tűnjünk idétlennek egy japán találkozón. Ráadásul egy hivatalos bemutatkozásnál nagyon sokat számít az első benyomás, ami rányomja a későbbi kapcsolatra a bélyeget. *
 |
| Yozo |
-És akkor ki mondta az első szavát!-nevetek anyámék közösen , Yuri-sama is nevetett ,én csak magam elé bámultam ,mikor észre vettem hogy Yozo nézz ,mosolyog rám ,nem úgy mint ahogy ---> kellene,félelmetesen.
*10 perccel később*
Még mindig néz.
-Én felmegyek !-szólaltam meg.
-Rendben !-mondta anya.
-Örvendtem !-vetettem egy utolsó pillantást Yozora.
-Én is Yuno!-mosolygót. Ilyenkor nem tudom hogy oda menjek -e megütni ,de ez nem volt szép tőle.Elindultam a szobám felé és hallottam ahogy lecseszik. Elmosolyodtam.
*Éjjel 2 óra**Hogyha japánul néztek animéket hallatjátok, hogy a szereplők a másik nevéhez különböző utótagokat raknak. Ezeket a való életben a japánoknak illik, sőt kötelességük használni, hacsak nincs az egyénnel belsőséges viszonya.*
Valaki mászkál az ablakomnál. Gyorsan felálltam majd felhúztam a redőny függönyt majd az ablakot.Na vajon ki az? Yozo.
-Te ,te meg mit keresel itt?-vörösödtem el mivel csak egy melltartó és bugyi volt rajtam ,ja meg egy kabát szerűség.
-Téged.Jó áll a pizsid , cuki vagy benne.-mondta ezt tiszta komolyan.
-Mit akarsz ? -tettem fel a kérdést.
-Téged.Ki jönnél ?-kérdezte.
-Édes anyám észre vesz!-majd hirtelen kirántott az ablakon.Csak a szemébe néztem ,semmi másba.Hirtelen elkapott a roham.
-Te ,te hozzá értél a mellemhez!-hisztiztem ,de akkor befogta a szám,és elfogott a hideg ,ami eddig a város utcáin áradt ,az most itt van.
-Perverz !-másztam ki a karjaiból .-Ki vagy te?
Elkezdet nevetni .
-Tudod ,sokszor láttalak már ,egy ideje figyellek téged, csak te nem vettél észre !-még mindig mosolygót.-Kiráz a hideg amikor meglátsz? Tudom hogy mi az oka ...-nevetett.
-Te örült vagy!-de vajon honnan tudja hogy kirázz tőle a hideg ,az érintéséből,a tekintetéből...
-Igen , de te is!-húzott magához.
-Ezt,ezt hogy érted?-már megint vörös volt a fejem.
-Úgy hogy veled fogom el pusztítani az emberiséget , Yuno Ichiro te leszel a feleségem ....
FOLYTATJUK....
Ending: https://www.youtube.com/watch?v=1c6vmguhzJ0
